Külföldi lajstromú IL-14-esek Magyarországon

426 (403) DM-VAL

Típus: Il-14P(T)
Gyártás éve: 1958
Gyári szám: 14 803 022
Első üzemeltető: NDK Légierő
Ferihegyre érkezett: 1980. December 1.
Első légialkalmassági bizonyítvány: (nem került kiállításra)


426 (403, DM-VAL – AeroNews 1980. december – Szolnok)

A repülőgép 1957. december 28-án készült a Drezda melletti gyárban, és az NDK légierejének 1958. március 18-án szállították le, fekete 403-as számmal. A gyártósor 22-ik repülőgépe, eltérően a már nagy számban gyártott polgári utasszállító gépekhez képest, ismét teher- és katonai szállító kialakítású volt. Az utastér belső hő- és hangszigetelő burkolat nélkül készült, 18 személy szállítására alkalmas, az ablakok alatt elhelyezett lehajtható ülésekkel. Teherszállítóként is használták, de nagyméretű rakodóajtó nem volt rajta.

 
1958 júniusában a Dessau mellett lévő alakulathoz került a natúr alumínium törzsű repülőgép, és november 21-én DM-VAL lett a rádió hívókódja. Oktató és gyakorló feladatokat látott el a TFS alakulatnál. 1963-ban átkerült a TS–24 kódszámú szállító egységhez, és októberben Drezda–Klotzsche repülőterén állomásozott. Itt kapta a fekete 426 fedélzeti számot. 1969. augusztus 27-én Berlin Schönefeld repülőterén behúzott kerekekkel szállt le. A sérüléseket kijavították, és 1969-ben újra hadrendbe állították, a többi társához igazodva zöld-sárga, alul világoskék „terepszínű” festéssel.
 
1977. március 24-én a DM-VAL hívójelet törölték, a repülőgépet kivonták a hadrendből, de üzemképesen tárolták. 1980 novemberében 300 órás ápolást és üzembe helyezést végeztek rajta, majd december elsején 14:25-ös leszállási időponttal Ferihegyre érkezett. Még aznap Szolnokra, a Kilián Repülő Műszaki Főiskola múzeumába repülik, és átadják ajándékként. 1980 novemberéig a repülőgép 5534 óra 4 perc repült időt és 9230 leszállásszámot teljesített.
 
A múzeumban a vásznas felületeket (kormánylapok) kicserélték vékony fémlemezre, a repülőgépet felül zöldre, alul világoskékre festették, a magyar légierő csillagos jele, valamint a szabvány szerinti színben és méretben a 426 szám került rá. Napjainkban, bár erősen kopott külsővel, de jó állapotban látható.
 
A repülőgépről bővebben olvashatunk a http://www.repulomuzeum.hu/ múzeumi honlapon.


426 (403) (Karai Róbert 2011. október – Szolnok)

48

Típus: Il-14T
Gyártás éve: 1957
Gyári szám: 1470 017 50
Első üzemeltető: Szovjet Légierő
Magyarországra érkezett: 1984. Február 21.
Első légialkalmassági bizonyítvány: (nem került kiállításra)

48 Il-14

48 (Kertész Gyula 1986 – Tököl)

Sajnos csak rövid ideig örülhettünk neki, de azért illik szólni a szintén ajándékként a Szovjet légierőtől kapott 48-as fedélzeti számú, Il–14T gyártmányú repülőgépről. A Moszkva-Khodinka melletti 30. számú Znamja Truda repülőgépgyárban 1957-ben készült a Szovjet Légierő részére. Tökölön az opb 201-es önálló vegyes repülőszázadnál állomásozik piros 48-as számmal. Kalibrálási és szállítási feladatokra használják, a belső kialakítása és a speciális felszereltsége ennek megfelelő volt.

48 Il-14

1983 márciusában a repülőgép üzemideje lejárt, selejtezték. Leontyin Ivanovics Kasztrükin mérnök-őrnagy, ismerve barátjának, Kertész Gyulának, a Pestvidéki Gépgyár alkalmazottjának a repülési emlékek iránti szeretetét, felajánlotta, hogy térítés nélkül átadja ajándékba a repülőgépet. A hosszú levelezés, és a speciális berendezések kiszerelése után 1984. május 22-én megszületett a döntés, a repülőgép átvehető. Ezután a Pestvidéki Gépgyár területére vontatták. A tervek szerint a Magyar Közlekedési Múzeumnak átadják, és a Városliget Petőfi Csarnoknál létesülő repülési múzeum előtt állna majd egy Li–2 társaságában. Sajnos az átadás után kiderült, hogy a repülésképtelenné tett repülőgép már csak földi úton tudna eljutni a rendeltetési helyére. Hosszas várakozás után 1986. május 20-án a Magyar Közlekedési Múzeum, a Pestvidéki Gépgyár és a Malév Repülés- és Üzemtörténeti Kör között egyezség jött létre, Malév szerelőbrigádok által előkészületi munkák kezdődtek a Budapestre szállításhoz. A segítőkészség elapadt, és csak a vezérsíkok és a szárnyrészek kerültek a Ferihegyen lévő Malév Oktatási Központ udvarára, de a törzs átszállítására sem földi, sem légi úton nem találtak módot. Időközben Kertész Gyula látva a reménytelenné váló helyzetet, egy másik repülőgépre figyelt fel. Tanulva az előző esetből, az 1987 decemberében, szintén selejtezésre került szovjet Il–14T (04 számú) repülőgépet Tököl repülőterére való érkezése után pár nap múlva Ferihegyre átrepülték. A szintén ajándék repülőgép átadása a Magyar Néphadseregnek, majd a Magyar Közlekedési Múzeumnak megtörtént, ezután a 48-as repülőgépre a továbbiakban nem lett szükség. 1989-ben a múzeum selejtezte, majd elbontották. A sárkányszerkezeti részek Szolnokra, a főiskolára, a motor, a futógondola és más részek a Közlekedési Múzeum Petőfi csarnok részében láthatók, a bejáratnál lévő légcsavarral együtt. Szeptember 29. dátummal a 48-as számú repülőgép megszűnt létezni.

 

04 (HA-MAL – Malvinka)

Típus: Il-14T
Gyártás éve: 1957
Gyári szám: 1470 018 21
Első üzemeltető: Szovjet Légierő
Ferihegyre érkezett: 1987. December 8.
Első légialkalmassági bizonyítvány: (nem került kiállításra)


04 (AeroNews archív – 1987. december BUD)

A Ferihegy Terminál 2 közelében lévő Ferihegy Repülőgép Emlékparkban várja a látogatókat a Szovjet Légierő selejtezése után Ferihegyre érkezett Il–14T repülőgép. 1957-ben a Moszkva-Khodinka melletti 30. számú Znamja Truda repülőgépgyárban készült az afgán légierő számára gyártott sorozatból kiemelve, a Szovjet Légierő 226-os önálló vegyes repülőezred részére. Erről tanúskodnak többek között a levegő-föld rakéta konténer, valamint a FAB típusú bombák felfüggesztési pontjai és a hozzájuk kapcsolódó elektromos vezérlési csatlakozók.

 
A 70-es években a németországi Sperenberg repülőterén állomásozik. A Szovjet Légierő kivonja a hadrendjéből, hazarepülik, és a Mirgorod melletti katonai repülőtéren tárolják. Hat év után, 1987. november 23-án Kertész Gyula a Pestvidéki Gépgyár nyugdíjasának közreműködése eredményeként üzembe helyezik, berepülik, és november 24-én elindul Tökölre, a Mirgorod–Sztárokonsztantyinov–Lvov–Kunmadaras–Tököl útvonalon. November 25-én érkezett meg. A gépkönyv bejegyzése szerint a repülőgép november 26-ig 5928 repült órát teljesített. Okulva a korábbi, „48”-as számú repülőgép esetéből, december 8-án Ferihegyre repülik.
 

Előbb a Magyar Néphadsereghez kerül ajándékként, majd 1989. február 23-án ünnepélyes keretek között átadják a Magyar Közlekedési Múzeumnak. A Ferihegy Repülőgép Emlékpark megnyitása után, 1991. október 20-án a jelenlegi helyére vontatják. Az emlékparkban id. Bobák György közreműködésével egy felújítási munka kezdődött, amely később abbamaradt.

2009 őszén, az Aeroplex repülőgép karbantartó vállalat által selejtezésre került festékekkel egy külső festési terv indult el, a munka irányítója Zsaludek Endre, segítője Hauszknecht Gábor volt. 2010 januárjának végén látva a kínálkozó feladatot Virág Richárd szervezésében az internetes fórumon egy civil pénzgyűjtő és támogató mozgalom indult el a repülőgép festésének a befejezése. A jó műszaki állapotot látván, további cél lett a repülőgép rendszereinek és motorjainak üzemképes állapotba hozása. A festés befejeződött, a jobb oldali motor üzemképes, több bemutatót is láthatott a közönség, köszönhetően a motorból típusvizsgát is tevő karbantartó csapatnak.

A park fenntartásában történt változás miatt hosszú szünet következett be, amit az új üzemeltető a LKK 2023 nyarán sikeresen feloldott, és június 25-én a Múzeumok éjszakáján, valamint augusztus 14-én a Repülőtér éjszakáján is több sikeres indításban volt része a látogatóknak. Ez annak is volt köszönhető, hogy a maradék csapat és pár új támogató segítségével, Zsaludek Endre irányításával, korábbi években az állag megóvása érdekében több hideg átforgatást végeztek, és az adott napok előtt teljes mértékű előkészítési munkákat hajtottak végre. Remélhetőleg a folyamat nem szakad meg és még sok hasonló alkalom lesz.

 


HA-MAL (Balla Péter)

Vélemény, hozzászólás?