2012 évértékelő – FRISSÍTVE!

Ugyan még nincs vége az évnek – a Ferihegy Repülőgép Emlékpark zárásáig még van két hónapunk – de Az évad véget ért, csapatunk pedig keretében megtartotta a 2012-es év értékelését. A lapozás után következnek a részletek! Volt, amivel nagyon sokat haladtunk az év folyamán, sőt, túl is teljesítettük a tavasszal eltervezetteket, de sajnos olyan is akadt, amivel nem jutottunk dűlőre.

A csapat “kemény magja” idén két fővel bővült, csatlakozott hozzánk Zachár “Jákob” Gábor, illetve Mali “MToomi” Tamás is. Mindketten minden munkában részt vesznek. A régi tagok közül mindenki maradt: Zsaludek “Zsalu53” Endre továbbra is a projekt vezetőjeként ténykedik; Békefi Árpád a motorok javítgatásában segédkezik; Fekete “Johnny737” János szintén a motorok felújításában, illetve a motorozó személyzet tagjaként alkot; Karai “KRobi88” Robi mérnöktanoncként univerzálisan segít mindenben, illetve az adminisztrációs feladatokat vállalja; Nagy “Ngabor81” Gábor továbbra is mindent megszerel, aminek kereke, vagy szárnya van; Neuwirth “Ramius” Csaba főleg a logisztikában segít, valamint neki köszönhetjük a motorok alatti terület kibetonozását; “Oldrad” sporttárs a rádiós rendszerek élesztésében és minden egyéb teendőben rendelkezésre áll; Ruzsom “RZoli86” Zoltán KLGS szakterületen működik közre, valamint a honlapot és közösségi médiákat kezeli; Virág “Viricsi” Richárd a csapat tiszteletbeli szóvivőjeként, valamint minden egyéb feladat elvégzésében részt vesz; Zoltai “Zöpö” Péter szintén univerzálisan segít minden tekintetben, továbbá logisztikai feladatokat is végez.

Idén a fő prioritásunk természetesen továbbra is a skanzen Il-14-ese (HA-MAL) volt, de a július-augusztusi holtidőszakban belekóstoltunk a többi repülőgépbe is, meglehetős sikerrel.

Első intézkedésként lebetonoztuk a motorok alatti területet, erre azért volt szükség, hogy a légcsavarszél ne tudjon köveket felkapni és porolni. A betont Neuwirth Csaba szállította, köszönjük.

A Múzeumok Éjszakája rendezvény előtt égető szükségünk volt két darab új akkumulátorra és egy töltőre. A régi akksik egy szünetmentes tápegységből lettek bontva, amelyeket nem nagy áramok leadására terveztek, így az év folyamán láthatóan csökkent a teljesítményük. A vásárolt akkumulátortöltő szintén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért arra is szükségünk volt.
Az Emlékpark vásárolt nekünk két darab 100 Ah-s gépkocsi akkumulátort, valamint egy nagy teljesítményű töltőt is, így a motorindítások az akkuk lemerülése miatt immár nem hiúsulhatnak meg.
A régi akkumulátorokat pedig a kis áramot igénylő feladatokhoz (pilótafülkék üzemeltetése) használjuk a továbbiakban.

Reményeink szerint idén tartottunk volna kétmotoros bemutatókat is, ehhez szükség volt a technológia (biztonsági eljárások, check-list) kidolgozására. Ezek elkészültek, a gyakorlati próbára azonban a jobb motor légcsavarjának korróziója miatt még nem tudtunk sort keríteni. A bal motor srófja tökéletes, ezért megcseréltük a kettőt egymással.
További probléma a bal motor viszonylagos rossz állapota, amely helyreállítása komoly műtétet és alkatrészeket igényel. Cserélni kell többek között néhány hengert a dugattyúkkal, valamint rendesen be kell állítani a keverékszabályzót. A boroszkópos átvizsgálás is megerősítette, hogy valóban nagy munka lesz a motor helyreállítása.
Donorként, ócskavas árban kaptunk egy motort a Nyíregyházi Főiskolától, ezúton is köszönjük nekik, illetve az Emlékparknak, amely állta a számlát. A hengercseréket valószínűleg már csak jövőre ejtjük meg, mivel a gyári leírások alapján dolgozunk, ilyen munkához pedig ez még nem áll rendelkezésünkre. A jobb motor csúszó indítómotorját már kicseréltük a donoréval, tökéletes lett.

Szükség van egy új légcsavar beszerzésére is, ennek intézése folyamatban van. Reményeink szerint egy bontott légcsavart kapunk, amelyet a beszabályozás (centírozás kiegyensúlyozás) után használhatunk.

Kicseréltük azokat az ablakcsavarokat is, ahol beázás volt, így ez a probléma is megszűnt.

Állandóan fennálló probléma volt a jobb (elsőtiszt) oldali SzPU (vagyis az interkom) hibája, amely miatt motorozás alatt arról az oldalról nem lehetett kapcsolatot teremteni a földdel. Ezt is helyreállítottuk.

Azért télen sem fogunk unatkozni. Feladat egy teljes Il-14 üzemeltetési utasítás elkészítése, az esetleges új személyzetek oktatóanyagainak kidolgozása, a nagygépes repüléshez hasonlóan ellenőrzőlisták írása, valamint szeretnénk egy CRM rendszert is implementálni.

[singlepic id=154 float=]
(Virág Richárd fotója)

Az idei Múzeumok Éjszakájára attrakcióval készültünk, a Jak-40 (HA-YLR) jó állapotát látva bemutatót terveztünk. Szerencsénkre szinte semmit sem kellett javítani, a gyári utasítás szerinti átvizsgálás és állapotfelmérés után az áramforrást csatlakoztatva minden életre kelt, az éjszaka érkező látogatókat “karácsonyfa”, eredeti belső világítás, és a saját rádiókon kihangosított légiforgalmi irányítás várta. Bátran kijelenthetjük, hogy az Il-14 motorozása mellett ez a repülőgép volt a legnépszerűbb a látogatók között. Jövőre komolyabb munkákat tervezünk, remélhetőleg egy APU indításig és egy hajtómű hidegátforgatásig eljutunk.

[singlepic id=157 float=]
Somogyi-Tóth Péter fotója, klikkre galéria nyílik!

Július-augusztus hónapban volt egy komolyabb holt-időszakunk, amikor a légcsavarcsere engedélyeire vártunk. Hogy nehogy véletlenül unatkozzunk, becéloztuk a három nagyvasat, az Il-18-ast (HA-MOA), a Tu-134-est (HA-LBE) és a Tu-154-est (HA-LCG).

Konkrét javítási munkát MOAladáron végeztünk, cseréltük a szárnyvégfényeket, kijavítottuk a leszállófényeket, valamint a nem odavaló műszereket is részben cseréltük a megfelelőekre, de még akadnak hiányosságok, ezek előkelő helyen szerepelnek a “most wanted” listánkon. Az átvizsgálás után felcsatlakoztatott áramforrást a 25 éve leállított repülőgép örömmel fogadta, a rendszerek egy része üzemképes, azonban a Jak-40 szintjére hozáshoz komoly munka lenne szükséges. A visszajelző tablók üzemelnek, ahogy a műszerek is, de a rádiók sajnos süketek. A további fejlesztési terveket a későbbiek folyamán fogjuk kidolgozni.

[singlepic id=155 float=]
Zoltai Péter fotója, klikkre galéria nyílik!

A legnagyobb meglepetést egyértelműen LCGéza Tu-154B-2 okozta, egy hét híján napra pontosan 20 évvel a leállítása után élesztettük fel. Mindössze egy letört kapcsolót kellett cserélnünk, ezután a 27V-os rendszerek hibátlanul indultak. Sajnos itt már nem tudunk túl sokat lépni, mert az összes többi alrendszer 115V-ról üzemel, ilyen áramforrásunk pedig nincs.
Lehetőség a jövőre nézve a többi letört kapcsoló és eltűnt izzó pótlása, és az üzemelő pilótafülke bemutatása a látogatóknak, amely főleg szürkületben roppant látványos.

[singlepic id=156 w= h= float=]
Zoltai Péter fotója, klikkre galéria nyílik!

Ha LCGéza volt a legnagyobb pozitív meglepetés, akkor a legnagyobb csalódás LBElemérhez (Tu-134) köthető. A repülőgép műszakilag rossz állapotban van, egyelőre még a ráfordítandó munkaidőt sem tudjuk megsaccolni, hogy legalább a Jak-40 szintjére felhozzuk. Az áramforrás csatlakoztatása után az áramátalakítók ugyan elindultak, de a pilótafülkében számos lecserélt kapcsoló nincs bekötve, izzók pedig elvétve akadnak. Az egyszínű kábelkötegekből szinte lehetetlen lesz kinyomozni a megfelelő vezetékeket, valamint többségüket újra is kell húzni. Sajnos ezen a gépen ütközik ki leginkább néhány látogató gyűjtögető szelleme, nem véletlen, hogy plexilappal lett levédve a pilótafülke.

A sarokban árválkodó HA-MOG-ot, MOGézát is előkészítettük a betonlapokra állításra, mielőtt elnyelné a föld. Az elvontatásra a MAZ tankerkocsit néztük ki, Nagy Gábor kollégánk fél délelőtt alatt üzemképes állapotba hozta, de a kocsi nem birkózott meg a madárral. Szerencsére a Malév Ground Handling felajánlott egy vontatót, amely felajánlással alkalomadtán élni is fogunk.

Idén több rendezvényen vettünk részt, ilyen volt a Múzeumok Éjszakája, a Malév 66. születésnapi ünnepsége, az orosz Il-14-est felújító VulkanAvia csapat látogatása, valamint a még hátralévő szovjet veteránautós találkozó, mindegyiken szó szerint zajos sikert aratott az 1900 lóerős csillagmotor.

A médiában is többször megjelentünk, a repülős portálok kiemelt figyelemmel kísérték munkánkat. Az iho.hu alig tíz nappal a nyitás után, március 15-én számolt be a bal motor első sikeres indításáról.
A következő cikk a légcsavarcserét taglalta, Zöpö kollégánk billentyűzetéből.
A Múzeumok Éjszakája után a frissen felélesztett Jak-40 volt egy képriport fő témája.
Miután elkezdtünk foglalkozni a többi repülőgéppel is, szintén Zöpö keze által született egy összefoglaló képekkel megtűzdelve, ahol a nagyközönség először láthatta az Il-18 és a Tu-154 – MOAladár és LCGéza – pilótafülkéjét éjjel.
Interjú is készült Zsaludek Endrével, melyben összefoglalta eddigi ténykedéseinket, valamint egy felhívást tett közzé: “Hozd vissza az alkatrészeket!
Az AIRportal.hu szintén írt rólunk, a spotterek csodálatos képei a legismertebb Airliners.net oldalon is hatalmas sikert arattak.

Online fronton is történtek változások, a régi Il-14.hu népmesébe illő módon üzemelő (hol volt, hol nem volt) tárhelyét lecseréltük, valamint a nehezen kezelhető CMS rendszert WordPress alapúra cseréltük. Az oldal jelentősen kibővült, valamit immár a csapat munkájáról szóló cikkek is felkerülnek rá.
A Facebook oldalunk továbbra is üzemel, habár óriási hátrány, hogy a régi tárhely szolgáltatója spamlistára került, vele a mi domainünk is, így ott nem tudjuk megosztani az itteni tartalmakat.

Köszönjük mindenkinek, aki figyelemmel követte ezévi ténykedésünket, tartsatok velünk továbbra is.

Az év még nem ért véget, jelen cikket sem zárjuk úgy, hogy találkozunk jövőre. A hátralévő két hónap alatt még rengeteg munka vár ránk, melyről természetesen beszámolunk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.